A Nemzeti Innovációs Ügynökség Nonprofit Zrt. nyílt, országos tervpályázatot ír ki köztéri installáció tervezésére és megvalósítására a 2025/26-os „Magyar Tudomány Éve” népszerűsítésére.

Az Országgyűlés döntése alapján Magyarország a 2025-ös és 2026-os évet a „Magyar Tudomány Éveként” ünnepli, a Magyar Tudományos Akadémia és annak Könyvtára alapításának 200 éves évfordulójának alkalmából. Az ünnepi eseménysorozat célja a magyar tudomány, kutatás és innováció kiváló eredményeinek bemutatása, valamint a magyar tudományos közösség nemzetközi szerepének megerősítése.

A pályázat kiírója:

Nemzeti Innovációs Ügynökség Nonprofit Zrt. (székhely: 1133 Budapest, Pozsonyi út 56., nyilvántartási szám: 01 10 049678, képviseli: Bódis László vezérigazgató, a továbbiakban: NIÜ)

A pályázat célja:

Az ideiglenes köztéri installáció pályázat célja, hogy közérthető módon ráirányítsa a figyelmet a Magyar Tudomány Évére és a magyar tudományos közösségre, annak eredményeire, közérthető, akár a modern technika nyújtotta lehetőségeket is maximálisan kihasználó módon. Az installáció egy évig lesz látható.

Kíváncsiság? Kritikus gondolkodás? Felfedezésvágy? Szerintetek miből áll össze a tudomány? Merre tart a jövő tudománya? Hova juthatunk el a napjainkban folyó kutatások segítségével száz év múlva? Mit mutatnál meg a magyar tudományból? Van kedvenc tudományterületed?  Hétköznapi problémákra vagy épp a világ megváltására keresel tudományos megoldásokat? Melyik világhírű tudóssal alapítanál startupot? Mire hívnád fel a figyelmet a magyar tudomány elmúlt 200 évéből?

Az installációnak a nyilvános tér lehetőségeit innovatív módon kihasználó attrakciót kell létrehoznia. Még be nem mutatott köztéri installációkra várunk terveket – megvalósítással együtt –, amelyekkel a Magyar Tudomány Évének közönsége, laikusok és szakemberek közönsége interakcióba kerülhet, amelyek elgondolkodtatnak és felhívják a figyelmet hazánk tudományos eredményeire.

A pályázat összdíjazása bruttó 3.000.000 forint.

A döntésről a pályázók írásbeli értesítést kapnak az általuk megadott e-mail címre, legkésőbb 2025. május 9-ig. A pályázati elbírálás eredménye a www.niu.hu honlapon lesz elérhető. A döntés nem megfellebbezhető.

Kivitelezési költség biztosításra kerül.

A pályázat jellege: országos, nyilvános.

A pályázók köre: gyakorló képző- és építőművészek és ezen szakok hallgatói egyénileg vagy csoportos pályázat keretében.

Az installáció választható tervezési helyszínei:

• Budapest, V. kerület, Eötvös tér
• Budapest, V. kerület, Vigadó tér
• Budapest, V. kerület, Petőfi tér

Az installáció mérete:
Installáció tervezett maximális mérete: 4 m x 4 m x 4 m (16 m2).

A pályaművek elbírálása:
A beérkezett pályaműveket négytagú szakmai zsűri értékeli, ami alapján a NIÜ dönt a pályázat eredményéről.

Formai követelmények:

A pályázat nyelve magyar. Műfaji és technikai megkötés nincs, egy pályázó több pályaművet is benyújthat.

Időtartam:

A megvalósuló alkotás installálása 2025. június 10. és 15.  között történik, a nyertes pályamű 2026. június 15. napjáig marad köztéren kiállítva. A bontásra ezt követően öt munkanap áll majd rendelkezésre.

A pályaműnek tartalmaznia kell:

• a pályázó nevét, lakcímét, székhelyét,
• a pályázó művész szakmai önéletrajzát,
• koncepciót (pályamű rövid leírását – maximum 1 oldal),
• látványterv/vizuális terv (rajz, illusztráció, vázlat), az alkotás M=1:5 léptékű makettjét tetszőleges anyagból vagy a makett bemutatását digitális adathordozón legalább 4 nézetből készült fotókkal,
• látványtervet a környezetbe illesztéssel,
• tervezett helyszín vizsgálatát az elkészítendő alkotás tükrében (helyszíni adottságok, a mű helyszínhez való viszonya, a kihelyezéshez szükséges feltételek teljesíthetősége, a kialakuló háttér szerepe, a láthatóság-kitakarás esetleges problematikája),
• megvalósítási és technikai leírást, műszaki leírást,
• a megvalósítás részletes költségtervét (amely tartalmazza a kivitelezés díját és az elszállítás, a terület eredeti állapotban való helyreállításának költségeit,
• a megvalósítás időkeretét,
• adatkezelési nyilatkozatot,
• nyilvánossági nyilatkozatot.

A pályázati anyag nem haladhatja meg a 15 MB méretet.

Jogi kikötések:

Az alkotónak a tervezés során tekintettel kell lennie arra, hogy a kiállított installációt a közterületen nem őrzik, a közönséggel való találkozás és az időjárás hatásaira figyelemmel kell lennie. A pályázó a pályázatának benyújtásával tudomásul veszi, hogy a megvalósult nyertes pályamű bármiféle sérüléséért, megsemmisüléséért a kiíró nem vállal felelősséget.

Az alkotó felel a mű biztonságos elhelyezéséért.

Amennyiben a mű elhelyezése a megvalósítási helyszín vagy környezetének megváltoztatásával jár, a mű elbontását követően a nyertes pályázó köteles az eredeti állapotot helyreállítani

Felhasználási szerződés:

A NIÜ a pályázaton nyertes tervek szerzői jogainak tulajdonosával felhasználási szerződést köt, az elnyert összeget a mű nyilvános megjelenéséért felhasználási díjként fizeti meg.

A felhasználási díj és a kivitelezési költség folyósítása:

A felhasználási díj kifizetése 3 részletben történik. Az első részlet (díjazás) a szerződéskötést követő 30 napon belül, a második részlet a mű kivitelezése esetén a kivitelezési szerződés megkötését követő 30 napon belül egy időben (80%), a harmadik részlet és az installáció lebontása után (20%), a helyszín eredeti állapotának visszaállítását követő 15 napon belül kerül kifizetésre.

Szerzői és felhasználói jogok:

A pályázat benyújtói a pályamunkákkal kapcsolatban megőrzik a személyhez fűződő és vagyoni jogaikat. A pályázó a pályamű benyújtásával hozzájárul ahhoz, hogy a pályázat kiírója a projekt nyilvánosságát biztosítandó a pályaművekről és a megvalósult munkáról készült dokumentációt nyomtatott és elektronikus formában korlátlan ideig felhasználja az alkotó nevének feltüntetése mellett.

A beküldött pályaműveket a kiíró nem juttatja vissza pályázóknak.

A döntés során díjazott alkotói terv megvalósítása során a támogatott alkotó a Nemzeti Innovációs Ügynökséggel köteles együttműködni. A kiválasztott, díjazott alkotások megvalósítási költségeire további forrás áll rendelkezésre.

A nyertes pályaművet a díjazottnak/díjazottaknak legkésőbb 2025. június 15-ig kell megvalósítania.

A pályázatot a palyazat@niu.hu e-mail címre kell benyújtani.

A pályázat benyújtásának határideje: 2025. április 28.

A pályázatban kikötött tartalomra vonatkozóan hiánypótlásra nincs lehetőség.

Eredményhirdetés várható időpontja: 2025. május 9.

Letölthető adatlapok:

Adatkezelési nyilatkozat
Nyilvánossági nyilatkozat
Pályázati felhívás

A Magyar Tudomány Évéről

Az Országgyűlés döntése alapján Magyarország a 2025-ös és 2026-os évet a „Magyar Tudomány Éveként” ünnepli, a Magyar Tudományos Akadémia és annak Könyvtára alapításának 200 éves évfordulójának alkalmából. Az ünnepi eseménysorozat célja a magyar tudomány, kutatás és innováció kiváló eredményeinek bemutatása, valamint a magyar tudományos közösség nemzetközi szerepének megerősítése. A programsorozatot a Kulturális és Innovációs Minisztérium irányításával szervezik, a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN), a felsőoktatási intézmények és az MTA közreműködésével, valamint a hazai és külhoni tudományos közösségek aktív részvételével. A két év során a magyar tudományos élet történeti és kortárs sikereit, valamint társadalmi és gazdasági jelentőségét hangsúlyozzák, külön figyelmet fordítva a tudomány szerepére mindennapjainkban.

A Nemzeti Innovációs Ügynökségről

A Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) küldetése Magyarország innovációs teljesítményének és kapacitásainak magasabb szintre emelése. E cél elérését a NIÜ az innovatív vállalkozói és kutatói utánpótlás erősítésén, az innovatív vállalatok és startupok hazai- és külpiacra jutásának támogatásán, valamint az innováció kultúrájának megteremtésén és az ökoszisztéma nemzetközi láthatóságának növelésén keresztül valósítja meg. Katalizáló ügynökségként kiemelten ösztönözzük az ökoszisztéma szereplői közötti együttműködéseket azok összekapcsolásán keresztül, valamint naprakész, adatalapú információkat nyújtunk az innovációs ökoszisztémáról, annak szereplőiről és eredményeiről. 

Lehetőséget és támogatást kell biztosítani tudósainknak, hogy Magyarországon tartsuk őket. Ezért is nemzetstratégiai győzelem a nemzeti kutatóhálózat megújulása, a HUN-REN működése, székházuk felavatása pedig kutatóik munkájának elismerése - mondta a köztársasági elnök pénteken a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat új, Alkotmány utcai felújított székházának ünnepélyes megnyitásán.

A rendezvényen Sulyok Tamás adta át Gulyás Balázsnak, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnökének az épület jelképes kulcsát.

Sulyok Tamás beszédében hangsúlyozta: kutatóink hatékony válaszokat keresnek korunk kihívásaira, ezzel is megerősítik a magyar tudományosságot és kutatóink szellemi teljesítményét a világ élvonalában. "Ha Nobel-díjasainkra vagy feltalálóinkra tekintünk, a magyar kutatók eredményei bíztatóak, teljesítményeik lenyűgözőek. A kreatív innovációt mintha a magyar genetika titkos kóddal mélyen belénk írta volna" - jegyezte meg az államfő. 

Kitért arra, hogy a kutatóhálózatban dolgozók munkájával mindannyian nyerünk. "Alkalmazott kutatásukkal lényegi, hazánkat és korunk emberét meghatározó problémákkal foglalkoznak. A felfedezéshez, helyes megoldáshoz eljutni azonban mindig bizonytalan. A siker kulcsa számunkra az kell legyen, hogy tudjuk, a magyarság javára kívánunk tenni. Ez mindig fokozza az erőforrásokat is". 

"A HUN-REN elkötelezett a legszorosabb egyetemi, állami és magánszektorbeli együttműködések mellett arra, hogy felfedezéseink gyakorlati megoldásokká váljanak, hogy felgyorsíthassuk a tudományos áttöréseket, létrehozva innovatív technológiákat, új és fenntartható megoldásokat, amelyek Magyarországot és az egész emberiséget szolgálják" - fogalmazott Gulyás Balázs, a Magyar Kutatási Hálózat elnöke. Mint hozzátette, meggyőződése szerint az új székház nem csupán szervezetük életében, hanem a magyar tudományosság történetében is mérföldkő. "Egy saját székház látványosan megtestesíti a HUN-REN központi egységének szolgáltató jellegét, valamint kutatástámogató és hálózatirányító munkáját, amelyek hozzájárulnak a kutatóhálózat hatékonyságának fokozásához. A székház szimbóluma annak, amit Magyarország jövője iránt érzünk".

Gulyás Balázs azt mondta, a HUN-REN székház falai között a hazai kutatási ökoszisztéma gravitációs központja épül, amely vonzani fogja a legkiválóbb hazai és nemzetközi kutatókat. Úgy vélte, korunk legnagyobb kihívásai, köztük az egészséges élet, a regenerációt biztosító fejlődés, a digitális átalakulás és a mesterséges intelligencia térnyerése nem oldható meg elszigetelten. 

Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár kiemelte: itt volt az ideje annak, hogy a Magyar Kutatási Hálózatnak, a kutatási ökoszisztéma fontos pillérének a megerősödése elkezdődjön. Szólt arról, hogy a megújulás három pilléren nyugszik: rugalmasabb működési környezeten, amit a tavaly év végén elfogadott HUN-REN törvény biztosít; egy teljesítményhez kötött, de számottevően növekvő finanszírozáson; valamint az infrastrukturális feltételek megerősítésén, amelyet az új székház is jelent. 

"A magyar gazdaság versenyképességében alapvető és meghatározó szerepe van annak, sikerül-e megerősítenünk és felépítenünk hazánk innovatív technológiai, innovatív vállalati szektorát. A Neumann János Programban meghatározott célok közé tartozik, hogy Magyarország 2030-ra Európa, 2040-re pedig a világ tíz leginnovatívabb nemzete közé kerüljön" - szögezte le Bódis László. Kitért arra, hogy a kutatók-fejlesztők száma Magyarországon az elmúlt tíz évben megduplázódott, a területre fordított nominális ráfordítások pedig megháromszorozódtak. 

A megújult székházat Erdő Péter katolikus bíboros, Barna Sándor református püspök, valamint Oberlander Báruch főrabbi áldotta meg. 

Almássy Kornél, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ igazgatója előadásában arról beszélt, hogy a megújult irodaház korszerű infrastruktúrával és közösségi terekkel szolgálja az ökoszisztéma szereplőit. Az épület egyik tervezője Hajós Alfréd, Magyarország első olimpiai bajnoka volt, aki építészként is maradandót alkotott. Villányi Jánossal közös munkája, az 1911-ben átadott épület a budapesti irodaházak között az első volt, és hosszú évekig a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének székházaként működött. 

A hatszintes irodaház konferenciateremmel, számos irodával, tetszetős közösségi terekkel várja az itt szervezendő szakmai események, workshopok, szimpóziumok, kiállítások résztvevőit, akik ízelítőt kaphatnak a hazai kutatási eredmények legjavából. 

A kormány 2020-ban határozott a műemlékvédett irodaház felújításáról, illetve a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat jogelődje, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága beköltözéséről az Alkotmány utca 29. szám alatti ingatlanba. A kormányhatározat 4,8 milliárd forintot rendelt a felújításhoz. 

A HUN-REN központja eddig bérelt irodaházakban működött. Az összesen több mint 3600 négyzetméter alapterületű irodaházban csaknem 1500 négyzetméternyi irodarészen fog működni többi között a HUN-REN átalakulását segítő Transzformációs Projektiroda, a Vezetői és a Nemzetközi Kabinet, valamint a különböző főosztályok.

Forrás: MTI

A magyar tudomány éve egy különleges lehetőség arra, hogy reflektorfénybe állítsa, és kiemelje a hazai kutatási eredményeket, a tudomány társadalmi jelentőségét, valamint hogy közelebb vigye a tudományt a fiatalokhoz - hangsúlyozta Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a magyar tudomány éve alkalmából mondott beszédében április 3-án, a budapesti Hősök terén.

A miniszter felidézte, hogy az Országgyűlés döntésével a 2025-ös és 2026-os évet a magyar tudomány évének nyilvánította a Magyar Tudományos Akadémia és annak könyvtára alapításának 200. évfordulójának alkalmából. Az ünnepi eseménysorozat célja a magyar tudomány, kutatás és innováció kiváló eredményeinek bemutatása, valamint a magyar tudományos közösség nemzetközi szerepének megerősítése.

A tudomány, az innováció múltunk dicsősége és jövőnk ereje - emelte ki a miniszter.

Hankó Balázs emlékeztetett arra, hogy a Neumann János program segítségével egymillió lakosra immár 6500 kutató-fejlesztő jut, valamint a kormányzat több mint 1000 milliárd forintot fordít évente a kutatás-fejlesztési innovációkra, de emelkedett a PhD-hallgatók és a magyar szabadalmak száma is.

A kormányzat célja, hogy Magyarország 2030-ra Európa 10 leginnovatívabb országa közé kerüljön, valamint szerepeljen magyar egyetem a világ és Európa száz legjobb felsőoktatási intézménye között egyaránt - hangsúlyozta.

Egy ország jövőjét döntően befolyásolja, hogy milyen víziója van a jövő tekintetében - emelte ki beszédében Hegyi Péter kutatóorvos, az MTA doktora. Felidézte, hogy 2012-ben a világon egyedülálló módon jött létre Magyarországon a Nemzeti Tudósképző Akadémia, amelynek fontos célkitűzése, hogy minél több magyar fiatallal ismertesse meg a tudományt. Az akadémia a megalapításakor az orvosbiológia területére fókuszált, azonban ma már Magyarország mintegy 650 gimnáziumából több mint háromszáz diáknak van lehetősége napi szinten megismerkedni a tudománnyal a szervezet segítségével.

Hegyi Péter szerint a fiatalok tudományos érzékenyítése, tudományos képzése döntően meghatározza Magyarország jövőjét, és ha sikerül megvalósítani a tervezett célkitűzéseket, 2030-ra évente több mint 5000 gimnazista kaphat lehetőséget arra, hogy kipróbálhassa magát valamely tudományos területen.

Újat kitalálni nem lehet anékül, hogy vissza ne nyúlnánk elődeinkhez. Az ő tudásukat elő kell hozni, aztán a fiatal generációk segítségével újra kell gondolni - hangsúlyozta Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója, az eseményen bemutatott cirkuszművészeti produkció előtt.

A hármas pendulum a középkor óta ismert fizikai találmány, az inga mechanizmusán alapuló speciális eszköz. A hat magyar fiatal, a mintegy kétszáz éves tradicionális magyar cirkuszdinasztia, az Ádám család nyolcadik generációjának csapata egy több mint hét méter magas hármas pendulumon mutatta be az artistaszámot.

A magyar tudomány éve programsorozatát a Kulturális és Innovációs Minisztérium irányításával szervezik, a Nemzeti Innovációs Ügynökség, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, a felsőoktatási intézmények és az MTA közreműködésével, valamint a magyarországi és külhoni tudományos közösségek aktív részvételével. A két év során a magyar tudományos élet történeti és kortárs sikereit, valamint társadalmi és gazdasági jelentőségét hangsúlyozzák, külön figyelmet fordítva a tudomány szerepére a mindennapokban.

A tudománynépszerűsítő eseménysorozat célja, hogy bevonják a helyi közösségeket, lehetőséget adva a falvak és vidéki városok lakóinak, hogy közelebb kerülhessenek a tudomány világához. Az MTA egyedülálló művészeti és könyvtári gyűjteményének új perspektívából történő feldolgozása és bemutatása szintén része az ünnepi programnak - áll a Nemzeti Innovációs Ügynökség által kiadott háttéranyagban.

Forrás: MTI