A szauna és a jeges fürdő sokak számára az egészséges életmód elengedhetetlen részei. Gyakran halljuk róluk, hogy „erősítik az immunrendszert” - de mit jelent ez valójában? Az immunológia válasza nem fekete-fehér, és éppen ettől érdekes.
Szaunázáskor a szervezet kontrollált hőstresszt él át. Bár ez nem betegség, a test olyan jeleket érzékel, amelyek részben hasonlítanak egy fertőzés kezdeti szakaszára. Emelkedik a testhőmérséklet, gyorsul a pulzus, és aktiválódik a stressztengely, ezt jól mutatja a kortizolszint emelkedése. Ennek hatására az immunrendszer rövid időre „felkészültebb üzemmódba” kapcsol. Fontos azonban, hogy egyetlen szaunázás után nem alakul ki tartós immunaktiváció. A vérben átmenetileg megjelennek az immunválaszt elindító jelzőmolekulák, majd szinte azonnal azok is, amelyek a válasz szabályozásáért felelősek. Ezzel párhuzamosan fokozódik a hősokkfehérjék - különösen a HSP-70 - aktiválódása is, amelyek sejtszinten védik a szervezetet a hő okozta károktól és támogatják az immunsejtek működését. Ez arra utal, hogy a szervezet egy rövid, jól kontrollált immunreakciót indít el, majd visszatér az egyensúlyi állapotába.
Ha a hőhatás rendszeresen ismétlődik, az immunrendszer működése finoman áthangolódik. Megváltozik a gyors, veleszületett védekezésben és a célzott, tanuló immunválaszban részt vevő sejtek aránya, továbbá a HSP70 válasz mértéke is csökken, ami alkalmazkodásra utal. Érdekesség, hogy a legerősebb válasz általában az első szaunázáskor jelentkezik, rendszeres használat mellett pedig mérséklődik, ez pedig a szervezetünk stresszhez való alkalmazkodását és finomhangolódását jelenti.
A hideg hatása más úton érvényesül. Hideg zuhany vagy jeges fürdő során a szervezet szintén kontrollált, nem fertőzéses stresszt él át. Itt a szimpatikus idegrendszer aktiválódása miatt felszabadul az adrenalin és a noradrenalin, amelyek nemcsak stresszhormonok, hanem az immunsejtek működését is befolyásoló jelzőmolekulák. Lényeges különbség a szaunához képest, hogy a hideg nem okoz tartós kortizolszint-emelkedést.
Egyetlen hideg zuhany azonban itt sem hoz látványos változást. A kutatások szerint a jelentősebb immunológiai hatások akkor jelennek meg, ha a hideg rendszeresen, hetekig éri a szervezetet. Ilyenkor megnő azoknak az immunsejteknek a száma, amelyek a korai védekezésben és az immunválasz irányításában vesznek részt. Ezek a sejtek készenléti állapotba kerülnek, vagyis akár gyorsabban tudnának reagálni egy valódi kórokozóra.
Hosszabb, több hónapos vizsgálatokban az adaptív immunrendszerben is változások alakulnak ki, ugyanis emelkedik bizonyos ellenanyagok szintje, valamint olyan jelzőmolekuláké, amelyek az immunsejtek szaporodását és az ellenanyag-termelést befolyásolják. Az ellenanyagok kulcsfontosságú szerepet töltenek be a kórokozók felismerésében és megjelölésében. Ugyanakkor a tartós gyulladást jelző molekulák nem emelkedtek meg, ami arra utal, hogy ez egy szabályozott alkalmazkodási folyamat.
A kutatások összképe alapján sem a szauna, sem a jeges fürdő nem tekinthető gyors immunerősítő megoldásnak. Ezek a módszerek nem csökkentik bizonyítottan a megbetegedések gyakoriságát, a kutatások azt mutatják, hogy hogyan reagál és alkalmazkodik az immunrendszer rövid, kontrollált stresszhatásokra. A kulcs nem a szélsőség, hanem az egyensúly: az inger és a regeneráció váltakozása.
Források:
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/36813265/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/38577299/
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S030645652400189X?via%3Dihub
Szerző: Sági Stella, immunológus, tudományos nagykövet