Magyar Tudomány éve

Magyar Innovációs Szövetség: sikerrel szerepeltek magyar diákok a tunéziai innovációs versen

Két ezüst és egy bronz érmet szereztek a magyar diákok a világ egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyén.

A Magyar Innovációs Szövetség által delegált csapat mindhárom tagja saját kategóriájában éremmel tért haza a vasárnap zárult, kilenc napos I-FEST tudományos versenyről, amelyen 40 országból 1400 fiatal vett rész. A 14-24 év közötti diákok nyolc kategóriában mutatták meg innovációs projektjeiket. A magyar versenyzők idén először vettek részt az eseményen. Hajsz Natali Júlia, a Deutsche Schule Budapest - Thomas Mann Gymnasium diákja, és Ágostházy Bercel, a Budapesti Piarista Gimnázium tanulója második, Czapák Dániel, a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium diákja, harmadik helyezést ért el.

"A Magyar Innovációs Szövetség számára fontos, hogy az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia legjobbjai nemzetközi szinten is megmérettethessenek, és a most elért eredmények alapján várható, hogy a jövőben is meghívást kapnak az I-FEST versenyre" - mondta Pazsák Zsófia, a delegációt vezető Magyar Innovációs Szövetség ügyvezetőigazgató-helyettese.

Forrás: MTI

Tovább olvasok

Nők a tudományban: fiatal kutatónők hozták közelebb a tudományt a diákokhoz Lajosmizsén

Február 11-én három tudományos nagykövet – három fiatal kutatónő – fogott össze, hogy egy teljes iskolát varázsoljon a tudomány világába. A Lajosmizsei Fekete István Sportiskolai Általános Iskola diákjai a város művelődési házának színháztermében vehettek részt ezen a különleges eseményen.

Elsőként Halmai Mónika lépett színpadra, aki egy „rendetlen osztályteremben” talált rejtélyes nyomok alapján indított izgalmas nyomozást. „Örömmel tapasztaltam, hogy a diákok lelkesedéssel és aktívan vettek részt a bemutatóban, míg az idősebbek visszafogottabban, de figyelmesen és érdeklődve követték az előadást. A kezdeti izgalom hamar elmúlt, és felszabadultan mutathattuk be a tudomány izgalmas oldalát.” – emelte ki.

Miután fény derült arra, ki borította fel a rendet, Sági Stella következett, aki bemutatta testünk szupercsapatának, az immunrendszernek, a működését, közérthetően. „A hallgatóság elképesztő lelkesedéssel és kíváncsisággal kapcsolódott be az előadásokba, jó volt látni, hogy a diákok már ilyen fiatalon is érdeklődnek a természettudományok iránt” – mutatott rá. „Különleges élmény volt számomra bemutatni az immunrendszert, mint a test szupercsapatát, és látni, hogy a diákok valóban meg akarják érteni, mi történik a saját szervezetükben” – tette hozzá.

Végül Papp Eszter osztotta meg gondolatait arról, milyen tudósnak lenni, majd látványos optikai kísérletekkel tette még emlékezetesebbé az élményt. „Mindig örömmel veszek részt tudománynépszerűsítő programokon, de a mai alkalom igazán különleges élmény volt a számunkra, mivel ennyire lelkes közönséggel ritkán találkozunk. Az ilyen rendezvények segítenek felkelteni a fiatalok érdeklődését, és valódi példákon keresztül megmutatni, hogy a tudományos pálya nem nemhez kötött” - hangsúlyozta.

Tovább olvasok

Kétszáz éves az MTA Könyvtár és Információs Központ

1826. március 17-én ajánlotta fel gróf Teleki József családi könyvtárát, mintegy harmincezer kötetet, a Magyar Tudós Társaság számára, hogy azt a nemzet művelődésének szolgálatába állítsa. Az Akadémia Könyvtára 1831-ben, az Akadémiával egyszerre kezdte meg működését.

A pozsonyi országgyűlésen 1825. november 3-án Széchenyi István gróf birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság (a mai Magyar Tudományos Akadémia) megalapítására. Széchenyi kezdeményezéséhez hamarosan más főrendek is csatlakoztak, akik jelentős adományokkal alapozták meg a Tudós Társaság létrejöttét. Közöttük volt gróf Teleki József, az Akadémia későbbi első elnöke, aki 1826. március 17-én felajánlotta az Akadémia céljaira és "a haza minden polgára használatára" a családja tulajdonában lévő 30 ezer kötetes családi könyvgyűjteményt, mellé ötezer forintnyi tőkét is, megvetve ezzel az Akadémia első tudományos intézményének alapját.

Az MTA Könyvtár és Információs Központ alapításának körülményei a reformkor intézményteremtő, közösségi erejét tükrözik, története pedig azt mutatja meg, miként válik egy nagyvonalú magánadományból olyan közintézmény, amely a kutatás mindenkori igényeihez igazodva nyitja ki kapuit a tudósok, majd „a haza összes polgárai” előtt, és később a digitális tudományos világ felé.

A ma már Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ modern könyv- és folyóirat gyűjteménnyel rendelkezik, amelyre a nyelvi sokszínűség és az unikális jelleg a jellemző. A külön gyűjteményekkel - Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, Keleti Gyűjtemény, Mikrofilmtár - együtt több mint 2 milliós állománnyal rendelkezik. Legutóbb 2025 decemberében gyarapodott az állomány: a Rozsondai házaspár a könyvtárnak adományozta 64 kötetből álló, 15. századi ősnyomtatványokat és 16. század eleji nyomtatott könyveket tartalmazó egyedülálló magángyűjteményét.

Az MTA és a könyvtára fennállásának 200. évfordulója tiszteletére az Országgyűlés a magyar tudomány évének nyilvánította a 2025/2026-os évet. A Magyar Tudomány Éve kinyitja a laborok és tudományos műhelyek világát egy olyan programsorozattal, amely bemutatja a tudományok szerteágazó és izgalmas dimenzióit, nemcsak a szakmában dolgozó szakemberek, hanem a lakosság számára is. A kínálat rendkívül gazdag: a tudomanyeve.hu oldalon már 656 esemény közül válogathatnak az érdeklődők, az előadásoktól és kiállításoktól a családi és iskolai programokig. A programlista folyamatosan bővül, így egész évben új lehetőségek várják a tudomány iránt érdeklődőket.

Az akadémiai könyvtár teljes történetét itt lehet megtekinteni.

A Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulójáról készült videónkat itt lehet megtekinteni.

Forrás: MTI, MTA, NIÜ

Nyitókép: MTA KIK

Tovább olvasok

Meleg vagy hideg? – Mit csinál valójában a szauna és a jeges fürdő az immunrendszerrel?

A szauna és a jeges fürdő sokak számára az egészséges életmód elengedhetetlen részei. Gyakran halljuk róluk, hogy „erősítik az immunrendszert” - de ez a kifejezés valójában nem egy konkrét biológiai folyamatot jelent. A kérdés inkább az, miként reagál egy egészséges szervezet a rövid távú, mesterséges stresszre.

Fontos: az alábbi cikkben említett vizsgálatok egészséges embereken történtek, és azt nézték, hogyan reagál a szervezet rövid, kontrollált stresszhelyzetekre - nem pedig azt, hogy ezek a módszerek betegséget gyógyítanak vagy megelőznek.

Mi történik szaunában?

A szauna kontrollált hőterhelés. Megemelkedik a testhőmérséklet, gyorsul a pulzus, nő a kortizolszint. A vérben átmenetileg emelkednek gyulladásos jelzőmolekulák, majd rövid időn belül megjelennek a gyulladást fékező molekulák is. Tehát elindul egy immunreakció, majd szabályozottan le is áll. Ezzel párhuzamosan nő a hősokkfehérjék (pl.: HSP70) szintje. Ezek a fehérjék segítik a sejteket a hő okozta stressz kezelésében, és támogatják az immunsejtek működését.

Ez nem krónikus gyulladás, hanem egy rövid ideig tartó, jól kontrollált aktiváció.

Rendszeres szaunázásnál az első alkalom váltja ki a legerősebb választ. Később a reakció kisebb lesz. Ez nem gyengülésre, hanem hanem adaptációra utal. Ez a „finomhangolás”: ugyanarra az ingerre a szervezet kevesebb túlreakcióval, hatékonyabban válaszol. Nem az immunsejtek számának növekedéséről vagy az immunrendszer „felturbózásáról” van szó, hanem egy sokkal szabályozottabb válaszreakcióról.

Mi történik hideg hatására?

Hideg zuhanynál a szimpatikus idegrendszer aktiválódik. Felszabadul adrenalin és noradrenalin, amelyek az immunsejtek keringését és aktivitását is befolyásolják. Itt nincs tartós kortizolszint emelkedés, mint a hőnél. Egyetlen hideg zuhany nem okoz érdemi változást.

Rendszeres, hetekig tartó hideginger mellett viszont nőhet bizonyos, korai védekezésben részt vevő sejtek száma. Hosszabb távon egyes ellenanyagok szintje is emelkedhet. Fontos megemlíteni, hogy a krónikus gyulladás markerei nem nőnek meg.

Ez tehát nem egy gyulladásos állapot, hanem alkalmazkodás.

Mit jelent ez összességében?

Amit látunk, az egy tanulási folyamat: a szervezet rövid stresszre reagál, majd megtanul hatékonyabban visszatérni az egyensúlyba, ami egy jobb immunszabályozáshoz vezethet, az immunrendszer esetében pedig a jó szabályozás gyakran többet ér, mint a túlzott aktiváció.

Források:

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/36813265/

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/38577299/

https://www.researchgate.net/profile/Petr-Sramek/publication/14280976_Immune_system_of_cold_exposed_an_cold_adapted_humans/links/5c3f227d299bf12be3cc51fb/Immune-system-of-cold-exposed-an-cold-adapted-humans.pdf?origin=scientificContributions

https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S030645652400189X?via%3Dihub

Szerző: Sági Stella, immunológus, tudományos nagykövet

Tovább olvasok