Magyarországon a 20. század első évtizedeiben a gümőkór/tubercolosis, ismertebb nevén a TBC tömeges előfordulása a nemzetközi helyzetnél is súlyosabb népegészségügyi problémát jelentett. Ezzel a megállapítással összhangban van az a tény is, hogy hazánkban 1938-ban minden 10. elhalálozás a TBC-hez volt köthető, nem véletlenül illették a kortárs szakirodalomban ,,morbus Hungaricus” azaz a ,,magyar kór” kifejezéssel a TBC-t.

A hazai egészségpolitika nagy sikerei között szerepel a TBC legyőzése, amelyhez –az antibiotikumok és oltások elérhetővé válása mellett- a világszínvonalú tüdőgondozói és tüdőszűrő hálózat kiépítése is hozzájárult. Az ország történetének egyik legnagyobb közegészségügyi edukáció programja is ehhez a betegséghez volt köthető. Mindezeknek hála a mai Magyarországon évente néhány száz esetet leszámítva a betegség visszaszorult, kivonult hétköznapjaink félelmei közül.

Ezzel párhuzamosan a dohányzás múlt századra datálható tömegessé válása új frontvonalat nyitott az orvostudományokban, a 20. század végére drasztikus emelkedést lehetett megfigyelni a dohányzáshoz köthető krónikus légúti betegségek, mint a COPD, szív-érrendszeri betegségek és a dohányfüst kitettséggel szintén szoros ok-okozati kapcsolatban lévő daganatok megjelenésében, utóbbiak közül a tüdőrák kiemelkedő jelentőségű.

Hazánkban a Nemzeti Rákregiszter adataira támaszkodva 2019-ben 11 295 új tüdőrákos esetet diagnosztizáltak, ez csaknem a Fejér vármegyei Bicske város lakosságával megegyező új megbetegedés, amellyel 2019-ben a férfiak közül vezető, a nőknél pedig a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés volt.

Ehhez a drámai képhez tartozik egy reménykeltő eredmény is, amelyet a Közép-európai Tüdőrák Konferencia (CELCC) során ismertettek a Magyar Tüdőgyógyász Társaság (MTT) onkopulmonológiai szekciójának tagjai, 2025. novemberében. Eszerint 2011 és 2019 között a 40-59 év közötti férfiak körében 50% csökkent a betegség előfordulása és a betegséghez köthető halálozás is kedvező tendenciát, csökkenést mutatott a hivatkozott népegészségtani vizsgálat adataiból kirajzolhatóan.

A fenti változások okai sokrétűek és tisztán felvetik az új, fejlett terápiás eszközök szerepét a betegséghez köthető halálozás csökkenésével kapcsolatosan, valamint a hazai egészségpolitika szigorú dohányzás ellenes intézkedéseinek pozitív eredményeire is rávilágítanak, amely a 90-es évektől kezdve igyekezett tudatosan felvenni a harcot a betegség legfőbb megelőzhető rizikófaktorával szemben.

Amennyiben a daganatellenes terápiák vívmányaira gondolunk az utóbbi évtizedben, talán egyik másik rosszindulatú daganatos betegség esetében sem adott volna a modern sebészet, sugárterápia és biotechnológia annyi új terápiás eszközt a kezelőorvosok kezébe, mint a tüdőrák esetében. Elég csupán a 2018-as élettudományi Nobel díjjal jutalmazott immunterápiára gondolunk, amely mára bizonyos válogatott esetekben megkerülhetetlen szereplőjévé vált a daganatellenes kezeléseknek és elterjedése valószínűleg hozzájárult a fentebbi pozitív trendek kialakulásához a betegség túlélést illetően. A fejlődés iránya a sebészetben is kivehető, a robotasszisztált mellkasi műtétek (RATS) elterjedése szintén az utóbbi évtizedre datálható, az egyre bővülő célzott daganatellenes készítmények és sugárterápiás lehetőségek bővülésével egyetemben.

A feladatok továbbra is adottak, legfőképp a betegség szűrésének tekintetében. Napjainkban a IV. stádiumban felfedezett tüdőrákok aránya továbbra is magas, 40% körüli, ami a betegség 5 éves túlélése szempontjából kedvezőtlen konstelláció. Legfontosabb cél –a primer prevenció, azaz a dohányzás visszaszorítása mellett- a betegség korai stádiumban történő felismerése, lehetőleg célzottan a rizikónak kitett népességben, amelynek eszközei a low-dose CT (LDCT) vizsgálatok és elérhetőségük egyre nagyobb országszerte.

Bár számos általános különbségről ejthetünk szót a fertőző betegségek, mint a TBC és a rosszindulatú daganatos betegségek között, a hazai tüdőgyógyászat fáradozásai mindkét esetben kiemelkedő jelentőségűek az új megbetegedések visszaszorítása és a halálozás csökkentésének érdekében. Mind a TBC, mint pedig a tüdőrák népbetegségként tarthatók számon saját korukban, amelyeknél a szűrések és fejlett terápiás eszközök segítsége mellett, a lakossági edukáció, a társadalmi felelősség szerepe vitathatatlan a betegségek legyőzése elleni küzdelemben.

Papp Esztert és Sági Stellát választották a TV2 Innovátor című magazinműsor új műsorvezetőinek, akik tudományos nagykövetként és aktív kutatóként érkeznek a stábhoz heti váltásban. Kinevezésük jól mutatja, a csatorna még közelebb szeretné hozni a kutatás világát a nézőkhöz, és inspiráló példát állít a fiatalok elé is. 

Az Innovátor célja, hogy közérthetően és látványosan mutassa be a magyar kutatók és mérnökök fejlesztéseit, a mezőgazdasági újításoktól az élelmiszeriparon és technológiai megoldásokon át egészen a sporteszközökig és kozmetikumokig. Eszter és Stella érkezése tovább erősíti ezt a küldetést: kutatói háttérrel, konferenciákon bemutatott eredményekkel és oktatói tapasztalattal segítenek hidat képezni a laboratóriumi munka és a nézők mindennapjai között. 

Eszter az ELTE-n végzett, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Ultragyors Nanooptika Kutatócsoportjának a tagja, ahol, lézerek segítségévek vizsgálják, hogyan hat a fény a nanoszerkezetekre. 

Stella PhD-hallgató a Semmelweis Egyetemen, a Nyirokélettani Kutatócsoport tagja, és élettant oktat orvostanhallgatóknak. Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen kezdte, majd molekuláris immunológiai mesterdiplomát szerzett az ELTE-n.  

Tudományos Nagykövetként legutóbb a nagy sikerű Science Expon tartottak nagyszínpadi előadást, valamint kerekasztal beszélgetésen is részt vettek, ahol a „nők a tudományban” kérdéskört vették górcső alá.

Nobel-díjas kutató és nemzetközi tudományos kiválóságok érkeznek Szegedre a Nemzeti Tudósképző Akadémia háromnapos konferenciájára. A rendezvényre idén rekordszámú, több mint négyezer tehetséges diák és mentor jelentkezett, hogy első kézből ismerhesse meg a legújabb kutatási eredményeket és inspiráló tudósokat.

Szegedre látogat Sir Peter Ratcliffe brit orvos és sejtbiológus, a 2019-es orvosi Nobel-díj egyik kitüntetettje, aki a Nemzeti Tudósképző Akadémia háromnapos konferenciájának kiemelt előadója lesz. Ratcliffe kutatásai alapjaiban változtatták meg a sejtek oxigénérzékelő mechanizmusáról alkotott tudásunkat, és máig fontos szerepet játszanak számos betegség megértésében.

A program további nemzetközi előadókat is bemutat. Szegedre érkezik Shakrokh Shariat, a személyre szabott rákellátás egyik vezető kutatója, valamint Hegyi Péter, az NTA programigazgatója is, akit idén a Nemzetközi Élettani Unió Pitts-díjjal tüntetett ki a hasnyálmirigy működését feltáró eredményeiért.

A huszonötödik alkalommal megszervezett találkozóra minden eddiginél több résztvevőt várnak a szervezők, középiskolások, egyetemisták, pedagógusok és mentorok érkeznek az ország minden részéből, hogy előadásokon, személyes találkozókon és laboratóriumi gyakorlatokon vehessenek részt. A Nemzeti Tudósképző Akadémia célja változatlan: magas színvonalú, hosszú távú képzéssel támogatni a természettudományok iránt elkötelezett fiatalokat. A program résztvevői korszerű kutatólaboratóriumokban dolgozhatnak, és neves hazai és nemzetközi mentorok segítségével építhetik tudományos pályájukat.

2002 óta november minden harmadik szerdáján tartják a krónikus obstruktív tüdőbetegség, azaz a COPD világnapot, ennek kapcsán adott interjút Sramkó Bendegúz tudományos nagykövet a KOCKA Podcast TUDD JOBBAN! című műsorának. Szóba kerültek többek között a jellemző tünetek, de azt is megtudhattuk, hogy ez a betegség világszerte hányadik a leggyakoribb halálozási okok listáján

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) ma már nem „csak” dohányosok betegsége – globális egészségügyi kihívássá nőtte ki magát. A WHO adatai szerint évente több mint 3,5 millió ember hal meg COPD következtében, ami körülbelül az összes halálozás 5 %-át teszi ki. A COPD nemcsak a légzés nehézsége miatt jelent komoly terhet: a betegség lassan alakul ki, gyakran aluldiagnosztizált, és főleg alulkezelt. A legfőbb kiváltó ok a dohányzás, de a légszennyezés, munkahelyi porok és genetikai tényezők is komoly szerepet játszanak.

Az Országgyűlés döntése alapján Magyarország 2025-2026-ot a „Magyar Tudomány Éveként” ünnepli, a Magyar Tudományos Akadémia és annak Könyvtára alapításának 200. évfordulójának alkalmából. A Magyar Tudomány Éve kinyitja a laborok és tudományos műhelyek világát egy olyan programsorozattal, amely bemutatja a tudományok szerteágazó és izgalmas dimenzióit, nemcsak a szakmában dolgozó szakemberek, hanem a lakosság számára is. Az ünnepi évad egyik kiemelkedő kezdeményezése a Tudományos Nagykövet Program, amelyet a Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a Nemzeti Innovációs Ügynökség hirdetett meg. A program keretében 12 olyan fiatal, elhivatott kutató kap lehetőséget, akik nemcsak szakmailag kiemelkedőek, hanem képesek közérthetően, szenvedéllyel és hitelesen képviselni a tudomány világát – különösen a fiatalabb generációk felé. Bendegúz egyike ezen tudományos nagyköveteknek, szakterülete ötödéves medikusként a tüdőgyógyászat.

A teljes beszélgetést itt lehet megtekinteni: https://youtu.be/Mihb0mySXA4?si=_SX2B86Y8Vtwi98f

A TUDD JOBBAN korábbi részei itt érhetők el: https://youtube.com/playlist?list=PL3Y2tx3OUDaUPx_W6dKPnjZpUIK3PCAWA&si=c-zcE8SEZMb504Aa

--------

KOCKA – az innováció podcastja

A KOCKA a Nemzeti Innovációs Ügynökség tudományra, kutatásra, innovációra és startupokra épülő podcastcsatornája, amely hozzájárul a magyar innovációs kultúra fejlődéséhez. Négy műsora különböző nézőpontokból mutatja be az innováció világát. A Tudd jobban! a tudomány értékét és karrierútját tárja fel. A Kvóta inspiráló női történeteket mesél el a tudomány és vállalkozás világából. Az Alapítókban azok sztorijai hallhatók, akik mertek újat építeni. A Big Deal betekintés enged a befektetések és üzleti döntések kulisszái mögé. A KOCKA összerakja az innováció építőelemeit – hallgass bele, és lásd meg a teljes képet!