Immár huszonharmadik alkalommal rendezik meg országszerte a Múzeumok Éjszakája programsorozatot. Hazánk legnagyobb kulturális eseményén a szervezők több mint 400 helyszínen, közel 2500 programmal várják az érdeklődőket. A HUN-REN a korábbi évekhez hasonlóan idén is több intézettel csatlakozik, ezúttal a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (HUN-REN SZTAKI), az Agrártudományi Kutatóközpont (HUN-REN ATK), valamint a Bölcsészettudományi Kutatóközponthoz tartozó Zenetörténeti Múzeum programjai közül válogathatnak az érdeklődők.

A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet Lágymányos utcai épületének aulájában található kiállításon „60 év digitális mérföldkövei a HUN-REN SZTAKI-val” címmel hallgatható meg egy különleges előadás. A látogatók többek között működés közben kipróbálhatják a magyar fejlesztésű GD80-at és a színes Primo otthoni számítógépet. A helyszínen bemutatják a legfontosabb HW és SW lépcsőket, melyek lehetővé tették a SZTAKI sikeres, világszínvonalú fejlesztéseit, de szó lesz a legendás, 50 éves CRAY-1 szuperszámítógépről és tervezőjéről is. Az érdeklődők június 21-én 14:00 és 17:20 között négy turnusra jelentkezhetnek, program ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

A Budai várban található Zenetörténeti Múzeum idén is betekintést enged a látogatóknak a Hangszerek Magyarországon című kiállításába, amelyen 18-20. századi, hazánkban használt hangszereket lehet megtekinteni. Meghallgatható lesz továbbá Trio Amici hangversenye, Lajtha László zeneszerző egykori dolgozószobáját pedig a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézetének kutatója, Szabó Ferenc János zongoraművész mutatja be.

Az Agroverzum Tudományos Élményközpont martonvásári látogatóközpontjában három program is várja az érdeklődőket. Az Agroverzum épületében ismeretterjesztő agrártudományi kiállítás, a Brunszvik-kastélyban működő Beethoven Emlékmúzeum, valamint hazánk egyik legszebb angolparkja is megtekinthető lesz. A vezetett, turnusonként maximum 50 fős kastélylátogató és parki sétákra a helyszínen lehet regisztrálni. A részletes programok itt érhetők el.

Forrás: hun-ren.hu

Minden szakma, tudományterület, művészeti ág, sport akkor tud népszerűvé válni, ha vannak olyan képviselői, akik inspirációt jelentenek a felnövő generációknak. Ezért fontos, hogy minden évben, a magyar feltalálók napján felhívjuk a figyelmet a legnagyobb magyar elmékre és megvalósult elképzeléseikre.

2025-öt és 2026-ot az Országgyűlés a Magyar Tudomány Évének nyilvánította, a Magyar Tudományos Akadémia és annak könyvtára 200 éves alapítása okán. Az ünnepi eseménysorozat célja a magyar tudomány, kutatás és innováció kiváló eredményeinek bemutatása, valamint a magyar tudományos közösség nemzetközi szerepének megerősítése. Ezért idén a magyar feltalálók napja különösen fontos a tudós társadalom számára. 
 
1941-ben Szent-Györgyi Albert ezen a napon jelentette be találmányát, a jól eltartható, nagy C-vitamin-tartalmú készítmények előállításának eljárását, amelyhez köthetően a Nobel-díjat is megkapta. A Magyar Feltalálók Egyesülete emiatt választotta június 13-át, hogy akkor ünnepeljük a magyar feltalálókat.

Szent-Györgyi Alberten kívül mások is sikeresen fejlesztettek ki olyan eljárásokat, amelyekért később megkapták a legrangosabb tudományos elismerést: például Gábor Dénes a holografikus módszer feltalálásáért, Wigner Jenő az atomenergia felhasználása kapcsán végzett kutatásaiért, Krausz Ferenc az elektronok és atomok vizsgálatát segítő, attoszekundumos fényimpulzusokkal történő kísérleti módszerekért, illetve Karikó Katalin az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztésében végzett munkájáért.

Számtalan magyar feltaláló van, akinek megvalósult elképzelése a mindennapi életünk szerves részévé vált (elég csak a golyóstoll miatt Bíró Lászlóra, a dinamó miatt Jedlik Ányosra, a Rubik-kockáról Rubik Ernőre, a szöveg- és táblázatszerkesztő szoftverek kapcsán Charles Simonyira gondolni) vagy fontos részét képezte olyan tudományágaknak, mint az űrkutatás (Pavlics Ferenc és a holdjáró jármű), az alternatív energiafelhasználás (Telkes Mária és a napenergiához, a hő- és hidegtároláshoz kapcsolódó szabadalmai), a gyógyszeripar (Lindmayer István nagynyomású, tű nélküli oltókészüléke) vagy a mérnöki tudományok (Jáky József munkássága révén vált kötelezővé építkezésekkor az előzetes talajmechanikai vizsgálatok elvégzése). Az ő szabadalmaik is máig megtalálhatóak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának Frecskay János szakkönyvtárában.

„A Magyar Feltalálók Napja ma is fontos üzenetet hordoz: a világot alakító változások mögött gyakran egy-egy merész ötlet, egy végletekig kitartó tudós áll. Számunkra ez a nap nemcsak a múltról szól, hanem egyben ösztönzést jelent a jövő számára – különösen a fiataloknak, akikből a következő nagy tudósok és feltalálók válhatnak. Ezért is különösen fontos, hogy a héten az Országgyűlés megszavazta a doktori képzések megújításáról, valamint a Krausz Ferenc által javasolt Élvonal Program és Alapítvány elindításáról szóló törvényjavaslatokat, hiszen ezek segítenek abban, hogy a kutatói, tudományos életpálya még vonzóbbá váljon a fiatalok körében. A digitális világban, a mesterséges intelligencia, a fenntarthatóság, az orvostudomány, de akár most Kapu Tibor tervezett, Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérletei is különösen fontosak, hogy legyen tér és támogatás az innovatív gondolatok számára” – hangsúlyozta Bódis László, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója.

A Magyar Tudomány Éve során a tervek szerint országszerte és a határokon túl több mint 1200 rendezvény valósul meg, több mint 400 szervezet (egyetemek, iskolák, múzeumok, kutatóintézetek, szakmai egyesületek stb.) bevonásával. A programsorozat népszerűsítésében pedig részt vesz a Nemzeti Innovációs Ügynökség által kiválasztott, 12 tudományos nagykövet, akik olyan területek szakértői, mint például az űrkutatás, a biofizika, az élelmiszeripar, a vegyészet, az orvostudományok vagy a matematika. 

A magyar tudomány éve egy különleges lehetőség arra, hogy reflektorfénybe állítsa, és kiemelje a hazai kutatási eredményeket, a tudomány társadalmi jelentőségét, valamint hogy közelebb vigye a tudományt a fiatalokhoz - hangsúlyozta Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a magyar tudomány éve alkalmából mondott beszédében csütörtökön a budapesti Hősök terén.

A miniszter felidézte, hogy az Országgyűlés döntésével a 2025-ös és 2026-os évet a magyar tudomány évének nyilvánította a Magyar Tudományos Akadémia és annak könyvtára alapításának 200. évfordulójának alkalmából. Az ünnepi eseménysorozat célja a magyar tudomány, kutatás és innováció kiváló eredményeinek bemutatása, valamint a magyar tudományos közösség nemzetközi szerepének megerősítése.

A tudomány, az innováció múltunk dicsősége és jövőnk ereje - emelte ki a miniszter.

Hankó Balázs emlékeztetett arra, hogy a Neumann János program segítségével egymillió lakosra immár 6500 kutató-fejlesztő jut, valamint a kormányzat több mint 1000 milliárd forintot fordít évente a kutatás-fejlesztési innovációkra, de emelkedett a PhD-hallgatók és a magyar szabadalmak száma is.

A kormányzat célja, hogy Magyarország 2030-ra Európa 10 leginnovatívabb országa közé kerüljön, valamint szerepeljen magyar egyetem a világ és Európa száz legjobb felsőoktatási intézménye között egyaránt - hangsúlyozta.

Egy ország jövőjét döntően befolyásolja, hogy milyen víziója van a jövő tekintetében - emelte ki beszédében Hegyi Péter kutatóorvos, az MTA doktora. Felidézte, hogy 2012-ben a világon egyedülálló módon jött létre Magyarországon a Nemzeti Tudósképző Akadémia, amelynek fontos célkitűzése, hogy minél több magyar fiatallal ismertesse meg a tudományt. Az akadémia a megalapításakor az orvosbiológia területére fókuszált, azonban ma már Magyarország mintegy 650 gimnáziumából több mint háromszáz diáknak van lehetősége napi szinten megismerkedni a tudománnyal a szervezet segítségével.

Hegyi Péter szerint a fiatalok tudományos érzékenyítése, tudományos képzése döntően meghatározza Magyarország jövőjét, és ha sikerül megvalósítani a tervezett célkitűzéseket, 2030-ra évente több mint 5000 gimnazista kaphat lehetőséget arra, hogy kipróbálhassa magát valamely tudományos területen.

Újat kitalálni nem lehet anékül, hogy vissza ne nyúlnánk elődeinkhez. Az ő tudásukat elő kell hozni, aztán a fiatal generációk segítségével újra kell gondolni - hangsúlyozta Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója, az eseményen bemutatott cirkuszművészeti produkció előtt.

A hármas pendulum a középkor óta ismert fizikai találmány, az inga mechanizmusán alapuló speciális eszköz. A hat magyar fiatal, a mintegy kétszáz éves tradicionális magyar cirkuszdinasztia, az Ádám család nyolcadik generációjának csapata egy több mint hét méter magas hármas pendulumon mutatta be az artistaszámot.

A magyar tudomány éve programsorozatát a Kulturális és Innovációs Minisztérium irányításával szervezik, a Nemzeti Innovációs Ügynökség, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, a felsőoktatási intézmények és az MTA közreműködésével, valamint a magyarországi és külhoni tudományos közösségek aktív részvételével. A két év során a magyar tudományos élet történeti és kortárs sikereit, valamint társadalmi és gazdasági jelentőségét hangsúlyozzák, külön figyelmet fordítva a tudomány szerepére a mindennapokban.

A tudománynépszerűsítő eseménysorozat célja, hogy bevonják a helyi közösségeket, lehetőséget adva a falvak és vidéki városok lakóinak, hogy közelebb kerülhessenek a tudomány világához. Az MTA egyedülálló művészeti és könyvtári gyűjteményének új perspektívából történő feldolgozása és bemutatása szintén része az ünnepi programnak - áll a Nemzeti Innovációs Ügynökség által kiadott háttéranyagban.

Forrás: MTI