Két műegyetemi hátterű kutatás is volt azok között, amelyekhez kísérletet végzett Kapu Tibor a Nemzetközi Űrállomáson. Mi a jelentőségük, mit várhatunk tőlük és az űrkutatástól? Erről is szó volt a Hunor-program két szakértőjével megtartott rendezvényen.

„A BME-s innovációk a világegyetemre tekintenek, és itt megvannak a mechanizmusok, amelyek az üzleti hasznosulást lehetővé teszik. Ahhoz, hogy az egyetem erős innovátor legyen, képesnek kell lennie az alapkutatások továbbvitelére, és ebből lesz a deep tech: komoly tudományos eredmény diszruptív potenciállal” – mondta Levendovszky János kutatási és innovációs rektorhelyettes a Műegyetemen kedden, a Magyar Innovációs Hét keretben megrendezett tudományos ismeretterjesztő eladás felvezetőjében.

Az eseményen bemutattak két kutatást, amelyhez a BME egykori hallgatója, Kapu Tibor a Nemzetközi Űrállomáson végzett munkájával járult hozzá. A második magyar űrhajós küldetésének ugyanis része volt számos, magyar tudósok megbízásából elvégzett kísérlet. A két szóban forgó projekt nem is különbözhetne jobban: az egyik egy, már a termékfejlesztés fázisában lévő, konkrét probléma megoldására fejlesztett innováció, míg a másik egy geometriai alapkutatás, melynek hasznos potenciálja a jövőben derülhet ki. Ami összeköti őket: a műegyetemi háttér.

A teljes cikk a BME honlapján olvasható:
https://www.bme.hu/hirek/250917/bme-urkutatas-lagy-cellak-szemeszeti-inzert

Hegyi Péter professzor, az MTA doktora, az Academia Europaea budapesti Tudásközpontjának igazgatója elnyerte a Robert F. Pitts Lecture Award kitüntetést a Nemzetközi Élettani Társaságok Uniójának (IUPS) világkongresszusán. A díjat 1978 óta négyévente adják át, és az élettan tudományának egyik legmagasabb nemzetközi elismerésének számít.

A díjat Robert F. Pitts amerikai élettanról elnevezett előadás keretében adják át, aki úttörőként írta le a vese szerepét a sav–bázis egyensúly szabályozásában. A rangos előadást korábban több nemzetközi hírű tudós tartotta, köztük Walter F. Boron (USA), a világ vezető élettani tankönyvének szerzője, valamint Dennis Brown MAE (Harvard Medical School, USA), a Physiological Reviews korábbi főszerkesztője.

Előadásában Hegyi professzor 25 évnyi kutatásának eredményeit foglalta össze, amelyek a hasnyálmirigy-vezetékek iontranszport-mechanizmusait vizsgálták. Kutatócsoportja elsőként bizonyította, hogy a hasnyálmirigy bikarbonát-elválasztását nemcsak serkentő, hanem gátló mechanizmusok is szabályozzák – ez az eredmény alapjaiban változtatta meg a hasnyálmirigy-élettanról alkotott képet, és új kérdéseket vetett fel az akut és krónikus hasnyálmirigy-gyulladással kapcsolatban.

Csapata emellett kimutatta a CFTR fehérje központi szerepét a hasnyálmirigy gyulladásos betegségeiben, és bebizonyította, hogy a jelenleg cisztás fibrózis kezelésére alkalmazott CFTR-modulátorok képesek lehetnek korrigálni a fehérje alkohol okozta hibás feltekeredését és működési zavarait is. „A következő lépés ezeknek az eredményeknek a klinikai vizsgálatokban való tesztelése. Ha sikerrel járunk, ez jelentheti az első valóban célzott terápiát a hasnyálmirigy-gyulladás kezelésében” – hangsúlyozta Hegyi professzor.

A Kutatók éjszakáján a Magyar Tudomány Éve tudományos nagykövetei is megmutatják, mivel foglalkoznak a fiatal magyar kutatók: szeptember 26-27-én a nagykövetek saját érdeklődési területükön (például sejtbiológia, gyógyszerészet, mérnöki ragasztástechnika, kémia, élelmiszeripar, fizika, immunológia) belül kalauzolják el a közönséget.

Az Országgyűlés döntése alapján Magyarország a 2025-ös és 2026-os évet a „Magyar Tudomány Éveként” ünnepli, a Magyar Tudományos Akadémia és annak Könyvtára alapításának 200 éves évfordulójának alkalmából. A jeles eseményhez 12 fiatal kutató csatlakozott nagykövetként és céljuk a tudományok népszerűsítése, közérthető tolmácsolása. Éppen ezért a tudományos nagykövetek hazánk egyik legnagyobb tudománynépszerűsítő eseményén, a Kutatók Éjszakáján is részt vesznek szeptember 26-án.

A Semmelweis Egyetemen Abbas Anna 16:30 és 19:30 között tartja meg három alkalommal „Bőrsejtből agysejt – Sejtátprogramozás alapfokon” című előadását, amely a sejtek átalakulásának titkait mutatja be.

A Bay Zoltán Kutatóközpontban több nagykövettel is lehet találkozni: 17:00 órától Halasi Áron látványos kémiai show-val várja az érdeklődőket, majd 18:00 órától Halmai Mónika és Sági Stella beszélgetnek arról, hogyan lehet a tudományt közérthetően átadni a fiatal generációknak, és milyen szerepe van a pályaorientációnak a tudományos életpályák alakulásában.

Papp Eszter a fizika és a biológia határterületein kalauzolja el a közönséget. A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontban 10:00-16:00 óra között négy alkalommal is tart interaktív fénykísérleteket és laborlátogatást, majd este 20:00 órától az ELTE TTK konferenciatermében „A modern fizika és a biológia találkozása” címmel vezeti be hallgatóságát a kvantumbiológia világába.

Boncsarovszki Balázs és Szabó Sámuel a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campusán 20:00 órától lépnek színpadra „Merj több lenni, mint aki tegnap voltál! – Bemutatkoznak a Magyar Tudomány Éve Tudományos Nagykövetei” című előadásukkal, amelyben saját kutatói útjukról és motivációikról mesélnek.

De nemcsak Budapesten van alkalom a tudományos nagykövetekkel megismerkedni. Körömi Benjámin Kecskeméten, a Neumann János Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Karán, a Diódalézer Központban 17:00 és 21:00 között tart laborfoglalkozásokat és előadásokat, amelyek során szakterülete, a felületkezelés és a ragasztástechnológia rejtelmeibe nyújt betekintést.

Ezek az alkalmak természetesen nem kizárólag arról szólnak, hogy a nagykövetek elmesélik és bemutatják, milyen témákban kutatnak, hanem bárkivel szívesen elbeszélgetnek külön is arról, milyen módon érdemes a tudományos pályára lépni, és hogy egyáltalán mi a szépsége ennek a világnak.

A Kutatók Éjszakája kivételes lehetőség arra, hogy a nagyközönség testközelből élhesse át a kutatás izgalmát, találkozzon inspiráló tudósokkal, és megtapasztalja, hogyan formálja a tudomány jelenünket és jövőnket.

További információ: https://www.kutatokejszakaja.hu/

Pathway to Business néven vállalkozásfejlesztési program indul a magyarországi egyetemeken tanuló PhD-hallgatók számára. Az ösztöndíjat, mentorálást és projektfinanszírozást is kínáló programra online formában szeptember 15-ig jelentkezhetnek a doktoranduszok - jelentette be Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója 2025. augusztus 30-án a Debrecen Egyetemen.

Bódis László a 6. Doszfeszt rendezvényen tartott sajtótájékoztatón elmondta, a több részből álló projekt során a jelentkezők októberben először egy digitális tananyag segítségével, angol nyelven sajátíthatják el a vállalkozásalapítás, az innováció és a startup világ alapfogalmait és alapismereteit, amit egy három hónapos akcelerátor program követ, ahol már egy-egy projektet kezdenek el csapatokban kidolgozni. A projekt harmadik fázisában fél év áll rendelkezésükre a projektek olyan szintre történő eljuttatására, hogy akár egy új startup vállalkozás létrehozása is reálissá váljon - fogalmazott.

Bódis László hangsúlyozta, már a három hónapos akcelerátor programban való részvételért is havi 50 ezer forint ösztöndíj jár a részvevőknek. A harmadik szakaszban azok a hallgatók, akik megtartják aktív doktoranduszi státuszukat, 150 ezer, a passzív hallgatói státusszal és abszolutóriummal rendelkező, a vállalkozásuk építésére fókuszáló hallgatók pedig havi 400 ezer forint ösztöndíjat kaphatnak, emellett a projektek finanszírozására pedig maximum egymillió forintot vehetnek igénybe.

Kifejtette, az idei tesztévben ötven doktoranduszhallgatót fognak kiválasztani a program második és harmadik szakaszában történő részvételre, 2026 nyarán pedig egy demo day-jel, azaz egy befektetők előtt való prezentációval zárul a program, ahol már a konkrét startup fejlesztéseiket fogják bemutatni a csapatokba szerveződő hallgatók. Azt várják a programtól, hogy miután a hallgatók megismerkednek az üzleti világ, az innováció, a startup világ alapfogalmaival, és gyakorlati tudást szereznek, ezt a tudást és az új megközelítést sikeresen fogják az egyetemeken terjeszteni - hangoztatta a helyettes államtitkár.

Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke a tájékoztatón kiemelte, a szövetség év elején készített felmérése szerint végzésük után a doktoranduszok közel tíz százaléka szeretne saját vállalkozást indítani, ez a program pedig olyan lehetőség számukra, amellyel kívánalmaiknak eleget tudnak tenni. Emlékeztetett, szeptember elsejétől elindul az új doktori képzés, emellett az elmúlt években nagyon sok fejlesztés valósult meg a doktori képzés eddigi rendszerében is.

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja arról beszélt, szükség van nagyon sok olyan kutatóra, aki nemcsak a saját szakterülete tudományos részével, hanem lehetséges gazdasági hasznaival, illetve a tudományos, innovációs eredmények gazdasági életbe való átültetésével egyaránt tisztában van.

A programról a Nemzeti Innovációs Ügynökség https://www.niu.hu/service/pathway-to-business-program oldalán tájékozódhatnak az érdeklődők.

Forrás: MTI