Két műegyetemi hátterű kutatás is volt azok között, amelyekhez kísérletet végzett Kapu Tibor a Nemzetközi Űrállomáson. Mi a jelentőségük, mit várhatunk tőlük és az űrkutatástól? Erről is szó volt a Hunor-program két szakértőjével megtartott rendezvényen.

„A BME-s innovációk a világegyetemre tekintenek, és itt megvannak a mechanizmusok, amelyek az üzleti hasznosulást lehetővé teszik. Ahhoz, hogy az egyetem erős innovátor legyen, képesnek kell lennie az alapkutatások továbbvitelére, és ebből lesz a deep tech: komoly tudományos eredmény diszruptív potenciállal” – mondta Levendovszky János kutatási és innovációs rektorhelyettes a Műegyetemen kedden, a Magyar Innovációs Hét keretben megrendezett tudományos ismeretterjesztő eladás felvezetőjében.

Az eseményen bemutattak két kutatást, amelyhez a BME egykori hallgatója, Kapu Tibor a Nemzetközi Űrállomáson végzett munkájával járult hozzá. A második magyar űrhajós küldetésének ugyanis része volt számos, magyar tudósok megbízásából elvégzett kísérlet. A két szóban forgó projekt nem is különbözhetne jobban: az egyik egy, már a termékfejlesztés fázisában lévő, konkrét probléma megoldására fejlesztett innováció, míg a másik egy geometriai alapkutatás, melynek hasznos potenciálja a jövőben derülhet ki. Ami összeköti őket: a műegyetemi háttér.

A teljes cikk a BME honlapján olvasható:
https://www.bme.hu/hirek/250917/bme-urkutatas-lagy-cellak-szemeszeti-inzert