Véget ért a 2025-ös nagymarosi VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó, amelyen idén a tudomány és a kultúra együttműködése is fontos szerepet kapott. A fesztivál harmadik napján előbb egy kerekasztal beszélgetés keretében tájékozódhattak az érdeklődők többek között a filmes és tudományos innovációk, valamint VR technológia szerepéről, délután pedig két Tudományos Nagykövet tartott előadást a Tudomány Évéről, a kutatásaikról és eredményeikről.
A VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozót idén immár tizenkettedik alkalommal rendezték meg, amely az elmúlt években a visegrádi térség legnagyobb színházi és összművészeti rendezvényévé nőtte ki magát. A kezdetek óta zajlanak itt művészeti, tudományos, színházi diskurzusok, szakmai kerekasztalok és konferencia-beszélgetések neves hazai és nemzetközi meghívottakkal. Idén a „Magyar Tudomány Éve” kapcsán azokat a hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat, technológiai újításokat mutatták be, amik előre mozdíthatják a színház és filmművészetet és amelyek elősegítik, hogy a művészet a XXI. század igényeinek és kihívásainak is megfeleljen és folyamatosan fenntartsa a nézők és elsősorban a fiatalok érdeklődését.
A VR sátorban tartott a kerekasztal beszélgetésen olyan szakmájukban sikeres szakemberekkel folytattak eszmecserét, mint Kis Domonkos Márk, a fesztiváligazgató, SZFE-oktató, a Déryné Program ügyvezetője, vagy a lengyel Zygmunt Fit, a lengyel Koncept Kultúra Alapítvány képviselője, akik egy VR- (Virtual Reality) sátorral ki is települtek a fesztiválra, de részt vett Takács Gergely is, aki többek között a Hunyadi, a Hadik, vagy a Matt Damon nevével fémjelzett Mentőexpedíció VFX producere. De szó esett a kulturális innovációk finanszírozásáról, amelynek lehetőségeit Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezetője, miniszteri biztos ismertette. A beszélgetés során szóba került VFX és a CGI, mint a modern filmművészet elengedhetetlen elemei, de szó esett a nemzetközi filmgyártáshoz kapcsolódó technológiákról és trendekről is és arról is beszéltek, milyen lehetőségek vannak ma hazánkban arra, hogy a kulturális örökségünk bemutatását minél hatékonyabban ültessék át az iskolai oktatásba
A délutáni órákban sem maradtak izgalmas előadások nélkül az érdeklődők, 17 órától Theaterwagen színpadán két tudományos nagykövettel, Halmai Mónika vegyészmérnökkel és Boncsarovszki Balázs élelmiszermérnökkel beszélgetett Héjja Gábor, a programelem moderátora, amelyen a Tudomány Évén túl szóba kerültek a nagykövetek kutatási területei, eredményei.
Halmai Mónika a kiemelte, a tudomány nemcsak a laborban zajlik, hanem mindennapi döntéseinkben is megjelenik, például az egészséges táplálkozásban. Szó esett arról is, hogy milyen hosszú út vezet egy molekulától a gyógyszerré válásig, és milyen kihívásokkal találkoznak a kutatók. Hangsúlyozta, fontos számunka, hogy a fiatalok lássák, a tudomány izgalmas, emberközeli és hatással van mindenki életére.
Boncsarovszki Balázs élelmiszermérnök a beszélgetés során rámutatott a gyakori alkoholfogyasztás problémáira, az egészséges mérték megtartására, valamint a „keverés” helyett a megfelelő mennyiségű, vízzel történő hidratációra. A programelem egyik legizgalmasabb kérdéseként szóba kerültek a 3D nyomtatott ételek és a jövő csodakapszulái, amiről a szakember úgy nyilatkozott, hogy bár hasznosak, mégis legalább annyira ártalmasak is, hiszen egyrészt képtelenség az összes nutriens ilyen kompakt módon történő egyidejű bevitele, másrészt elveszik az az élvezeti érték, amely például egy friss gyümölcs vagy egy jól elkészített rántott csirkemell tud nyújtani a táplálkozás során, nem is beszélve a társas étkezési együttlétek eltünésének problémáiról. Ugyanakkor helyet kell adni az innovációnak, amivel a mindennapok fenntarthatósági és egyéb környezeti kihívásaihoz kell adaptálódni és reagálni a felmerülő problémákra.